Ballai Attila : Hat�rtalan lehet�s�gek

Az Orsz�ggy�l�s 2010. m�jus 26-�n elfogadta a magyar �llampolg�rs�gr�l sz�l� t�rv�nyt m�dos�t� javaslatot, ezzel biztos�tva hat�ron t�li honfit�rsaink sz�m�ra, hogy egyszer�bben �s kedvezm�nyesen – p�ld�ul nemcsak sz�let�sn�l fogva, hanem lesz�rmaz�ssal is – szerezhess�k meg a magyar �llampolg�rs�got. Sportrovat l�v�n az al�bbiakban nem azt taglaljuk, hogyan, mennyire oldhat fel e d�nt�s kilencven �s �t �s f�l �ves g�rcs�ket, hanem a felvid�ki, d�lvid�ki, erd�lyi magyar sportol�, valamint a trianoni hat�ron inneni magyar sport sz�m�ra k�n�lkoz� �j lehet�s�geket tessz�k m�rlegre.

Zetelaka n�gyezer lelkes telep�l�s Erd�ly �s a Sz�kelyf�ld sz�v�ben, a Hargita l�b�n�l. Az egy szem rom�n rend�rt�l eltekintve sz�nmagyar k�zs�g le�ny-k�zilabdacsapata k�t �ve f�l�nyesen nyeri a K�rp�t-medencei �sszmagyar nemzeti di�kbajnoks�got, az 1996-os koroszt�ly Tam�s Zolt�n vezet�s�vel id�n rom�niai vid�kbajnok lett, j�nius v�g�n pedig k�tszer is megm�rk�z�tt az itthon orsz�gos ez�st�rmes Ferencv�ros hasonl� �vj�rat� egy�ttes�vel, �s el�sz�r hat-, m�sodszor csup�n egyg�los veres�get szenvedett. A j�t�koskeret kisebb aranyb�nya. Mint mondjuk a j� t�z kilom�terre fekv� Sz�kelyudvarhely – 2002-es adatok szerint 37 ezer lakos�b�l t�bb mint 35 ezer magyar, ezer rom�n – 1998-ban rom�n bajnok le�ny ifj�s�gi k�zilabdacsapata is az volt. K�z�l�k legal�bb az �ttelep�lt, majd N�metorsz�gba szerz�d�tt Ily�s Annam�ri�t megismert�k. Ferenc b�tyj�t persze m�g ink�bb, hisz � a magyar v�logatott bal�tl�v�je. �desanyjuk, Mikl�s Magda is klasszis volt – m�g rom�n sz�nekben.
L�m-l�m, az�rt v�ltozik a vil�g. De mostant�l v�ltozhat igaz�n. Mert azok a zetelakai, udvarhelyi vagy �ppen felvid�ki, d�lvid�ki, k�rp�taljai tizen�vesek nemcsak magyarok lesznek, hanem, ha akarnak, magyar �llampolg�rok is. V�logatottjaink „mer�t�si lehet�s�geit” ezzel ugr�sszer�en megn�velik. Az egy�n egyszeri nekibuzdul�sa persze a nagy eg�szen semmit nem v�ltoztat, �tfog� tehets�gkutat� �s
-gondoz� koncepci� sz�ks�ges. Az eddigi v�letlen szerencs�ket t�rv�nyszer�v� kell tenni. Gondoljunk bele csup�n Z�csik Szandra eset�be! A Felvid�kr�l elvet�d�tt V�cra, ott nagy nehezen r�tal�lt a Ferencv�ros, de m�g �gy is Sandra Zacsikov�k�nt kellett �veken �t k�zilabd�znia, �s a tavaly augusztusi hazai junior Eur�pa-bajnoks�g el�tt kamp�nyszer�en int�zt�k a honos�t�s�t. Ma m�r � a sport�g legnagyobb �g�rete, akinek l�tt�n a k�nai feln�tt-vb-n egy norv�g szakember �gy ki�ltott fel: Hol volt eddig ez a l�ny, vele Londonban Magyarorsz�g lesz az olimpiai bajnok! Pedig �ppen szlov�k sz�nekben is dob�lhatn� a g�lokat, Zacsikov�k�nt; ak�r P�linger kapuj�ba is.
Ha valaki, akkor n�i k�zilabd�z�ink sz�vets�gi kapit�nya pontosan tudja, mi m�lhat egy ilyen v�lt�son. M�t�fi Eszter ugyanis �rett �s befutott rom�niai szt�rk�nt telep�lt �t �s �lte meg m�sodvir�gz�s�t, piros-feh�r-z�ldben. Amint felid�zi, neki m�g meg kellett v�vnia azokat a harcokat, amelyeket az ut�doknak m�r nem kell:
– Rom�ni�ban minden koroszt�lyos csapatba k�t �vvel kor�bban vittek fel, 25 �vesen 130-szoros feln�tt v�logatott voltam, a 250-et is el�rhettem volna. De azokban az �lm�nyekben val�sz�n�leg nem lehetett volna r�szem, mint itt: olimpi�n szerepelhettem, ott bronz�rmet nyertem, vil�gbajnoki d�nt�t j�tszottam, a Dunaferr csapat�val gy�zt�nk a Bajnokok Lig�j�ban, �s persze �ri�si �rz�s volt magyar mezben hallgatni a magyar Himnuszt. M�g �gy is, hogy csak az 1995-�s vb-ez�st ut�n fogadtak el igaz�n magyarnak, el�tte t�bben lerom�noztak. Nem sz�gyellem, honnan j�ttem, nem is tagadom meg soha, mert att�l a kult�r�t�l is sokat kaptam. N�lam egy�bk�nt sem az sz�m�t, ki milyen nemzetis�g�, hanem az, milyen ember. Emellett az �j helyzetben is �t kell gondolni, milyen fiatalon �rdemes lak�helyet v�ltoztatni, mert a gyermeknek szerintem az anyja, a csal�dja mellett a helye. De a lehet�s�g adott, ann�l is ink�bb, mert Magyarorsz�gon egyre kevesebben k�zilabd�znak, �gy a felbukkan� tehets�gek sz�ma is cs�kken. Amikor pedig nemr�g otthon j�rtam Erd�lyben, egy kis telep�l�sen olyan �gyes l�nyokat l�ttam j�tszani, hogy m�g most is, ahogy besz�lek r�la, egyb�l libab�r�s leszek.
�n is, amint arra gondolok, ha h�sz �ve hasonl� lehet�s�g ad�dott volna, �s mondjuk egy d�lvid�ki tehets�gtoborz�n valaki kisz�rja a kis Sterbik �rpit. Nem azon t�pel�dn�nk ma, ki �rizze Fazekas N�ndor mellett a v�logatott kapuj�t.
B�r k�zilabd�ban legal�bb adott a v�lt�s lehet�s�ge, igaz, az egyik nemzeti mez lev�tele �s a m�sik felh�z�sa k�z�tt h�rom �v a „pihen� id�”. J�gkorongban viszont �r�kre sz�l a d�nt�s, a sorsok m�r a serd�l�k v�laszt�s�t�l – ami �ltal�ban nem is szuver�n elhat�roz�s – elrendeltetnek. Ez�rt a k�zelm�ltban gyakran megesett, hogy a magyar– rom�n meccsen kiz�r�lag magyar sz� hallatszott a p�ly�n, de mostant�l ez is m�sk�nt lehet. Kercs� �rp�d ak�r sz�l�f�ldj�n, a gyergy�i medenc�ben is nevelhetn� az ut�np�tl�st – a magyar hoki jav�ra. Budapestr�l n�zve elk�pzelhetetlen�l gazdag forr�st jelenthetnek az �szt�l tavaszig j�gg� fagyott gyergy�i �s cs�ki iskolaudvarok. Nem v�letlen, hogy az „�desany�m, kedves any�m, csak az a k�r�sem” kezdet� n�t�t a sr�cok arrafel� nem futballcsuk�val folytatj�k, hanem �gy: „hokibotot, hokibotot csin�ltasson n�kem! Hokibotot sej-haj, korcsoly�t mell�je, mert ez illik, illik, illik, ez illik, illik, illik a sz�kely leg�nyre.”
De t�rj�nk vissza Szlov�ki�ba, a Felvid�kre, m�r nem Z�csik Szandra �s nem is az ott m�g n�pszer�bb hoki, hanem egy k�tszeres olimpiai bajnok v�zilabdakapus kedv��rt. Gergely Istv�n a 2001-es vb-n m�g a szlov�k kapuban temp�zott, 2003-ban azonban m�r Kem�ny D�nes egy�ttes�ben nyert vb-aranyat, majd Ath�nban �s Pekingben az olimpi�n dupl�zott. Egyedien sikeres egym�sra tal�l�s az �v� �s a magyar p�l��, �s mint szavaib�l kider�l, a hat�ron t�liak sz�m�ra az is vonz�an soknak t�nhet, amit mi ide�t kev�snek �rz�nk:
– Magyar vagyok, ez term�szetes, a magyar himnuszt tanultam meg el�sz�r, szilveszterkor azt hallgatva s�rtunk az anyuk�mmal, a nagymam�mmal, az �cs�mmel. De sportol�k�nt is azt kell mondanom, a magyar sportosabb nemzet a szlov�kn�l, a sport meg�t�l�se, n�pszer�s�ge, anyagi h�ttere, felt�telrendszere sokkal kedvez�bb itt. Ezt szlov�kiai kajak-kenus bar�taim is �gy l�tj�k, p�l�ban pedig m�g nagyobb a k�l�nbs�g. Nek�nk is nagy lehet�s�g, hogy itt bontakoztathatjuk ki a tehets�g�nket, �s azzal hozz�j�rulunk Magyarorsz�g siker�hez, im�zs�nak n�vel�s�hez, de az orsz�g sportja is ann�l t�bbet nyerhet ezzel, min�l t�bben kapjuk meg ezt az es�lyt. K�l�n�sen most, hogy az eur�pai hat�rok kezdenek l�giesedni, lassan m�r csak a diplom�ci�ban �s a fejekben l�teznek.
Val�ban ideje felismerni: „hat�rtalanok” a lehet�s�geink.